Szóval másnap... Mintha megfordult volna a világ. Új helyen ébredtem, idegen emberek között, akik kedvesek, de mégiscsak idegenek. Az anyanyelvem senki sem érti, így kénytelen vagyok 0-24-ben koncentrálni a mondanivalómra. Egyelőre az angolnak feküdtem neki, ha elégedett vagyok vele, jöhet az olasz is. (Kiderült, hogy itt rengetegen beszélik az angolt; sőt, az egyik nő még élt is Budapesten öt évig! Élvezte is, ahogy kerekedett a szemem, mikor a Normafáról mesélt :) ) Az első két napomon nem volt dolgom, azt mondta Nica, pihenjek, szokjam a dolgokat; nem futunk sehová, ráér minden csütörtökig. Így is tettünk. Kedden megvolt az első kávém a központban Nica barátnőivel, az első bevásárlás, ilyesmik. Este kezdődött a Cantamaggio, ahol már igazi olasz kaják és sörök között vesztem el; másnap ugyanez, csak kora délutántól. Közben néha a teljes kétségbeesés lett úrrá rajtam, mikor azt sem értettem, miről beszélnek/kérdeznek (pl. a duguláselhárítás kérdésköre), de jobb kérdezni, mint pislogni - szóval kérdezek azóta is folyamatosan. Ilyenkor basic english-el elmagyarázzák a dolgokat, így azt is értem, miről van szó, meg az új szavakat is megtanulom. Csütörtökön megkaptam a feladataim listáját, ami első ránézésre elég sok mindent felölel. Valójában azonban alig kell csinálnom valamit (pl. vasalás - amikor kedvem van /igen, így van leírva/, vagy felmosás heti kétszer), a hangsúly azon van, hogy mikor Nica péntek-szombat este elmegy itthonról, ne legyenek a gyerekei egyedül a házban. Szóval csütörtöktől csinálom a dolgaim, a vasárnapjaim teljesen szabadok. Viszont a hét többi napján is max. két órás elfoglaltságom van, így van időm tanulni és a családdal lenni. Már most érzem az angolomon a fejlődést, és ez napról napra csak jobb lesz. A napjaink általában úgy telnek, hogy a gyerekek elmennek suliba, mi pedig 9 körül kezdjük a reggelt. Reggeli, ez-az; irány a Piazza és a jól megérdemelt kávé, esetleg vásárlás, közben pedig napfényben fürdés. Esetenként mindez egy közeli településen, ha épp fincsi sült húsokat árulnak - ilyenkor ez az ebéd és nem főzünk. Haza, én nekiállok a dolgaimnak, Nica általában ebédet készít. Ilyenkor már a többiek is hazaérnek, együtt ebéd, aztán nekiállok tanulni, míg ők sziesztáznak. Alszanak, gépeznek, vagy tévéznek; este jön a pasi és lassan elkezdődik az esti rutin. A srác sokat tanul, így általában míg házit ír vagy olvas, én vasalok; közben mindenféle zenéket hallgatunk és vinnyogunk. Az első napjaim egyikén dumáltunk a zenei ízlésekről, akkor meg is néztünk egy Punnany klipet; tegnap, mikor megszólalt a szám, a srác meg is kérdezte: elveszd? Igen, felismerte az Élvezd-et, rá is keresett a szövegére, eléggé bejön neki. :) Úgy látszik, menő lesz a Punnany Vernasca-ban :) Eddig csak egy vasárnapom volt, amin kisebb vihar támadta meg a várost; de ezen a héten már megyünk mindannyian fesztiválozni Piacenza-ba. Azt tervezem, a szabadnapjaimon - ill. mint kiderül, máskor is simán elmehetek - bejárom a környező helyeket, illetve mikor a barátaim jönnek meglátogatni, hosszabb időre valamelyik nagyvárosba utazunk.
Nah, ki akar jönni? :)
