FeliCitta

Van itt egy ünnep-és munkaszüneti nap, úgy hívják, Ferragosto. A nyár legnagyobb ünnepe, augusztus 15-én tartják és elvileg ez az évszak legmelegebb napja – bár idén a legforróbb napok július végén voltak a maguk negyvenkét fokukkal. A környezetemből senki sem tudta megmondani, mire a nagy felhajtás – így idézem az interneten olvasottakat: „A történelmi és vallási évfordulók mellett azt ünneplik, hogy nem kell dolgozni és mindenki mehet a tengerhez! :) ” És itt a lényeg a lazításon van. Egyébként az olaszok tényleg mindig augusztusban mennek nyaralni, ekkor szinte teljesen megáll az élet. A legtöbb hely zárva van, a városok szinte kiürülnek, mert mindenki az utakon van, külföldön vagy a tenger mellett lazul. Mi ugyan nem mentünk el aznap a tengerhez, de 14-én délután Alessia kitalálta, hogy jó lenne megtartani az ünnepet az új barátjával, meg barátokkal; ezért azonnal el is indultunk nagybevásárolni, meg készülődni. Irdatlan mennyiségű, grillezésre-sütésre szánt tálca húsok, rengeteg gyümölcs-zöldség, édesség és enyhe nyári alkoholos italok beszerzése után nekiálltunk a másnapot előkészíteni. A húsok, kolbászok egy részét sütőben elősütöttük, a zöldségeket aprítottuk, és a Pavlova torta alapját is elkészítettük. Ez az édesség tuti az ördögtől származik, mert valami eszméletlenül finom. Mascarpones, tejszínes, habcsókos torta, tetején bőséges eper, ribizli és málna borítással. (Először egy diplomaosztós vacsorán ettem, azt is Nica készítette, azt hiszem, ebben (is) verhetetlen.) Szóval másnap megjöttek a vendégek, voltunk úgy tizenöt-húszan, de csak a fele társaság volt ismeretlen. Köztük egy lány, aki még csak tizennyolc éves, de az első pillanattól kezdve kérdés sem fért hozzá, hogy jóbarátok lettünk. Egyébként itt lakik nem messze, gitárszakos a gimi mellett, és már megjárta Afrikát is önkéntesként. Elég sok közös érdeklődési és egyéb pont van az életünkben, egyszóval azt hiszem igazi barátra találtam idekint. Visszatérve a mulatságra: végigkóstoltam szinte minden ételt, de az italokat hanyagoltam, elég nekem nyárra a hideg sör. Rám is ragadt, hogy én csak sört iszom, de abból mennyit! Értsd: Két teljes üveggel egy egész délután alatt. Itt nem sörösek az emberek, hiába magyarázom, hogy otthon egy sima péntek este általában mennyi fogy, és ez még csak a sör, ugye. Itt helyette inkább boroznak, koktéloznak meg likőröznek, és érdekes, de bekeverve veszik a piát. Külön nevük is van, csak az értelmét nem látom. Este egyébként meg is kóstoltattak velem valami B betűs likőrt, aminek egyszerre volt Unicumos, Hubertusos és Johnny Walkeres, na meg tömény körömlakk lemosó íze. De hát ízlések és pofonok. Szóval nagyban megy a mókázás, Alessiat random többször is bedobják a medencébe, mindenki az árnyékban hűsöl, édességet majszol, Sambucát kortyolgat, pancsol, vagy dudorássza beszélgetés közben Eumir Deodato Summertime-ját. Asszem nekünk is jól jönne otthon egy ilyen ünnep, csak úgy… :)